Tölcsérespók invázió Sydney-ben
a száraz és meleg időre való tekintettel elszaporodtak a tölcséres pókok sydney egyes kerületeiben (is). Az életveszélyes méreggel rendelkező pókfajtának kedvez a mostani időjárás, igy elkezdett párt keresgélni, igy jönnek be (vissza) a városokba.
A tölcséres pók az egyik legagresszívabb pókfajta, 5cm hosszú és akár fél méterre is fel tudnak ugrani. Ausztráliában az elmúlt 100évben 13-an haltak meg pókcsípésben, de mind 1981-előtt volt.
A másik hír régebbi :
Nem sokáig éltek az emberrel Ausztrália óriási ősállatai
A hatalmas termetű erszényesek, röpképtelen madarak és hüllők, amelyek egykor Ausztráliát népesítették be, negyvenezer éve haltak ki, vagyis sokkal később, mint eddig hittük. Így mintegy ötezer éven át éltek együtt az emberrel, amely később kihalásukat okozta.
Régóta folyik vita az ausztráliai megafauna eltűnésének idejéről. A legújabb kutatásban részt vevő tudósok az óriások fogait vetették alá kormeghatározásnak, és eredményeiket a Science című tudományos folyóiratban publikálták. „Hosszú időn át nem tudtuk meghatározni a fosszíliák pontos korát, sem azt, hogy nagyjából mennyi idősek lehettek halálukkor az egyes egyedek, vagyis nem tudtunk kihalásuk idejére sem következtetni” – mondta Barry Brook, az Adelaide-i Egyetem paleontológusa a Reuters hírügynökségnek adott telefoninterjújában.
A legújabb, most alkalmazott egyik technika e gondok leküzdésére az urán-tóriumos módszer, amellyel meg lehet állapítani, hogy mikor épült be az uránizotóp a még élő állat fogába. Az állatok kihalásának időpontja körüli vitát az indította el, hogy számos, ember által készített kőeszköz társaságában találtak rá az óriásfajok fosszíliáira – például az Új-Dél-Walesben fekvő Cuddie Springsnél száz éve, majd harminc éve ismét.
A környező üledék vizsgálatának elemzésével a leletek korát nagyjából harmincezer évesre becsülték, ami ellentmond annak a számos bizonyítéknak, amelyek Ausztrália más részein kerültek elő, és amelyek szerint ezek az állatok sokkal régebben, legalább negyvenezer éve kipusztultak. Az általánosan elterjedt elmélet szerint éppen az emberek megjelenése okozta vesztüket. Az ember a feltételezések szerint nagyjából 45-60 ezer évvel ezelőtt jelent meg a kontinensen.
„Most már olyan eszköz van a kezünkben, amelynek segítségével nemcsak azt határozhatjuk meg, hogy mikor temetett be az üledék egy csontot, hanem azt is, hogy pontosan mikor pusztult el az állat” – magyarázta Brook. A Cuddie Springsnél talált leleteket valószínűleg kimosta az áradás, majd az üledék újratemette azokkal a kőeszközökkel együtt, amelyek nagyjából tízezer évvel fiatalabbak a csontoknál. Ez azért fontos adat, mert megerősíti azt az elméletet, hogy ezek az állatok valószínűleg képtelenek voltak ellenállni a területükre betörő embereknek.
„Ha együtt éltek volna az emberek a később kihalt állatokkal 15 ezer évig, akkor ez aláásná azt a teóriát, amely szerint az ember gyors, drámai befolyást gyakorolt a helyi élővilágra, és kisöpörte őket élőhelyükről” – tette hozzá Brook. „Az általunk talált legfiatalabb lelet 42 ezer éves, az ember megjelenésének legvalószínűbb ideje pedig nagyjából 47 ezer évvel ezelőttre tehető, így az átfedés legfeljebb 4-5 ezer évre tehető.” (index.hu)
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése